A történelem során számos ősi gyógymódról bizonyosodott be, hogy csupán kuruzslásról és babonáról van szó. Azonban voltak olyan medicinák, amik velünk maradtak és túlélték a penicillin és az antibiotikumok megjelenését is. Az utóbbiak közé tartoznak a bármelyik háztartásban fellelhető cukor és méz is.
A cukor azon kívül, hogy az egyik legalapvetőbb élelmiszerünk a mai napig, számos hasznos tulajdonsággal rendelkezik, amikkel az orvoslásban is elnyerhette a helyét. Először az egyiptomi hadszíntereken használták a sebek kezelésére a mézet, majd azt ezt követő 4000 évben is elismerték jótékony hatását, a cukorral együtt.
Az antibiotikumok megjelenésével visszaszorult a használatuk, azonban az 1990-es években ismét reneszánszát élte a sebek cukorral történő kezelése. Főként Európában talált követőkre az ősi módszer, az Államokban sok kritikusa akadt. Ők sem tagadták a kutatások által bizonyított gyógyhatását, azonban véleményük szerint a különböző jól működő antibiotikumos készítmények mellett teljesen felesleges más gyógymódokat keresni. Azonban amerikai sebészek között is volt aki előszeretettel használta a cukrot, Dr. Richard A. Knutson szerint képes olyan sebek fertőtlenítésére is, amiknél az antibiotikumos készítmények nem érték el a kívánt hatást.
A cukor és a méz jótékony hatásai és helyük az orvoslásban
Mindkét anyag számos tagadhatatlan pozitívummal rendelkezik. A cukor olcsó és könnyedén hozzáférhető orvosság lehet, ami semmilyen mérgező vagy káros összetevőt nem tartalmaz. Költséghatékonysága miatt különösen hasznos lehet harmadik világbeli felhasználásra is. Biztonságosan használható az inzulinfüggő diabéteszes betegeknél is. A sokkos állapotba került sérülteknél a cukros víz megnöveli a vércukorszintet és megelőzi a sokk okozta remegést, legyengültséget. A méz pedig közismerten jó hatással van bizonyos allergiákra, köhögésre és torokpanaszokra is. A fentiek mellett nagy szerepük van a különböző sebek és égések kezelésében is.
Sebek kezelése cukorral és mézzel
A sebek cukorral történő kezelése hatékony és olcsó megoldás lehet, amit könnyedén alkalmazhatunk. Nem csak fertőtleníteni segít a sérüléseket, de a gyulladást is csökkenti és stimulálja az új szövetek képződését. A módszer használói arról számoltak be, hogy a sebek gyorsabban gyógyultak és a friss szövetek is sokkal egészségesebbek voltak.
Ha a sebeket bőven befedjük cukorral, akkor az ozmózis útján felveszi a sebben található nedvességet. Ez segít szárítani, hámosítani a sebet, segítve ezzel az új szövetek kialakulását. Emellett megvonja a baktériumok elszaporodásához elengedhetetlen nedvességet, így azok legyengülnek és jelentősen csökken a seb elfertőződésének veszélye. Ezt a cukros pakolást és kötést napi néhány alkalommal kell cserélni. A nedvességet felvett cukrot könnyedén kitisztíthatjuk a sebből az elhalt szövetrészekkel együtt, így tisztán tartva a sérülést.
Ugyanígy alkalmazhatjuk a mézet is a sebeken. Egy 2007-es tanulmány szerint, ami 40 sérült kezelése alapján készült a méz több szempontból is jobb alternatíva lehet a cukorral szemben. A páciensek beszámolója szerint a mézzel történő kezelés és a kötések cseréje kevésbé fájdalmas, emellett effektívebbnek bizonyult a bakteriális fertőzésekkel szemben és a seb gyógyulását is nagyobb mértékben gyorsította fel. Fontos, hogy sebek kezeléséhez csak valódi és tiszta mézet használjunk, a boltokban kapható olcsóbb mézek ugyanis sokszor mesterségesen előállítottak.
Hogyan alkalmazzuk a cukros kötést?
A következőkben egy rövid leírást olvashattok a Healthfully.com által ajánlott kezelési módszerről.
A cukros kezelést alkalmazhatjuk nyílt sebeken vagy égési sérüléseken is, akár nagyobb felületen is. Használhatunk kristályformátumú cukrot vagy direkt erre a célra előkészített cukorpasztát is.
A seb alapos kitisztítása után kenjünk a sebszélek köré vazelint, hogy megakadályozzuk a cukor szétszóródását. Öntsünk a sebre cukrot úgy, hogy az egységesen és teljesen elfedje azt. Ezután helyezzünk fel a kötszert. Az egész műveletet naponta 2-4 alkalommal ismételjük meg és kötéscserénél mindig tisztítsuk ki a sebet.
Hasonló módon alkalmazhatjuk a cukorpasztát is. Ebből érdemes hígabb készítményt használni kisebb sebszájjal rendelkező, de mélyebb sérüléseknél. Ilyenkor injekciós fecskendővel vihetjük fel a pasztát. Nagyobb felületű sebeken sűrűbb, gyurmaszerű krémet alkalmazzunk! Mindkét esetben figyeljünk arra, hogy a paszta egységesen és teljesen lefedje a sebet.
A cukorpasztát ajánlott előzetesen, steril környezetben elkészíteni vagy gyógyszertárból beszerezni, ugyanis a helyszínen bekevert krémnél nagy a szennyeződés veszélye. Ezek a kenőcsök szobahőmérsékleten fél évig, 2 – 8 C°között tárolva pedig akár egy évig is elállnak, így viszonylag ritkán kell cserélnünk az elsősegély csomagunkban. Fontos azonban, hogy az EU szabályozásai szerint a kibontott pasztát csak egyetlen sérültnél alkalmazhatjuk és a felbontást követően 24 órán belül ki kell azt dobnunk.
A cukros kezelés alkalmazása vesekárosulás esetén nem ajánlott.
Nem csak sebek kezelésénél használhatjuk a cukrot - intravénás glükózoldat
A glükóz és víz keverékéből álló oldatot nagyon gyakran használják a orvosi kezelések során. Alkalmas az alacsony vércukorszint helyreállítására és olyan helyzetekben, amikor pótolni kell a vízveszteséget, azonban nincs szükség elektrolitokra. Ez történhet láz, hyperthyreosis hatására vagy magas vérkalciumszint esetén. A glükózoldat eredményesen használható a hyperkalaemia vagy a diabéteszes ketoacidózis kezelésére is vagy parenterális táplálásnál.
Néhány ázsiai országban serkentőként is használják, azonban a nyugaton ez a felhasználási módja nem terjedt el.
Nem a cukor az egyetlen ősi gyógymód, amit a mai napig használunk
A cukron és a mézen kívül több ősi gyógymód is fennmaradt a mai napig. Ilyenek a piócák, amik bizonyos beavatkozásoknál segítenek megelőzni a vérrögök kialakulását, nyáluk pedig antiszeptikus és antikoaguláns hatású.
Szélsőséges esetekben a mai napig alkalmaznak légylárvákat sebek megtisztítására, hiszen az elhalt szövetek eltávolításával teret adnak az egészséges szövetek kialakulásának.
Az ópiátokat már az ókori Egyiptomban használták fájdalomcsillapításra a mákvirág formájában. Ezek a mai napig fontos összetevői számos erősebb gyógyszernek.