Beszéltünk már arról, mik azok az eszközök és kellékek, amiket érdemes magunknál tartanunk, de remélhetőleg soha nem kell használnunk őket. A komolyabb egészségügyi ellátásra is használható EDC tippjeinket a sorozat korábbi cikkében olvashatod, Watch my bag! – A felcser címmel.
Az ott felsorolt eszközök életet menthetnek. Azonban sok apróbb sérülés, kellemetlenség érhet minket. Közeleg a nyár és vele a jó idő, legtöbben egyre több időt töltünk tehát a szabadban, ahol gyakoriak a kisebb horzsolások, zúzódások, vágások, kisebb égések.
Megcsúszunk és egy éles kő felsérti a kezünket, megbotlunk és lehorzsoljuk a lábunkat, szalonnasütésnél megégetjük a kezünket, egy meredek lejtőn megbicsaklik a bokánk. Ez csak néhány eshetőség, amibe könnyen belefuthatunk a szabadban, de ha van nálunk néhány apróság nem tehetik tönkre a szórakozásunkat.
Néhány pont ugyan már szerepelt a korábbi cikkekben, szeretném viszont más megvilágításból is megmutatni, miért érdemes beszereznünk őket.
1 - Vágásokra, horzsolásokra
Nagyobb sebek esetén komolyabb eszközökre is szükségünk lehet, azonban a legtöbb esetben elegendő a megfelelő minőségű, méretű és formájú ragtapasz.
A műanyag alapú verziók valamivel ellenállóbbak a nedvességgel szemben, viszont általában rosszul szellőznek, a bőr és a seb könnyen bepállik alattuk így sűrűn kell cserélni őket. Ráadásul a gyengébb minőségű darabokat esélytelen egy darabban eltávolítanunk.
A szövet alapú ragtapaszok és sebragasztók ugyan hamarabb leázhatnak nedvesség hatására, de kevésbé zárják el a sebet a levegőtől, tartósabbak és jobban tűrik ha a sebes testrészt mozgatjuk, ami például ujjsérüléseknél igen gyakori. Vásárolhatunk vegyes összeállítású csomagokat amikben többféle méretű és formájú sebtapasz van. Ha nagyobb sebtapaszból vásárolunk egy csomaggal, ugyan sokszor kell majd méretre és formára igazítanunk, de nem kell a megfelelő darabot keresgélnünk. Az igazi profik a széles, vastag sebtapaszokra szoktak esküdni. Ezekkel kifejezetten nagyobb sebeket is egyszerűen lefedhetünk, ráadásul tényleg bármilyen formájú, bárhová felhelyezhető fedést készíthetünk velük!
2 - Égésekre
Azt hiszem mindannyian égettük már a kezünket, karunkat jobban vagy kevésbé. A kifröccsenő forró víz, olaj, forró gőz, de akár a kipattanó parázs is okozhat kisebb égési sérüléseket. Ugyan ezek nem okoznak komoly problémát, kellemetlenek és fájdalmasak, ráadásul hajlamosak nagyon nehezen és lassan gyógyulni. Ha máshogyan nem is, a napon leégve már biztos hogy te is átélted az égési sérülések enyhébb verzióit.
Ez főleg annak „köszönhető”, hogy ezeknek a kisebb égéseknek a megfelelő kezelésével kapcsolatban sok tévhit kering. Ne helyezzük az égést folyóvíz alá, helyette hideg (de nem jeges!) vízben tartsuk, ez némileg csökkenti a fájdalmat és segít megelőzni a seb körüli szövetek továbbroncsolódását. A vizes hűtés viszont sokszor nem megoldható (például táborozás, sütögetés alkalmával), ráadásul csak addig fejti ki a hatását amíg például sérült kezünket a víz alatt tartjuk. Senki nem szeretne viszont akár órákat eltölteni kezét a csapba lógatva.
Éppen ezért jönnek kapóra a különböző égési zselék és spray-k. Az ezekben lévő speciális szerek hűsítik a sebet, gyorsítják a gyógyulást, úgynevezett antiszeptikus hatásuk van és nem hagyják kiszáradni a bőrt. Több előnyük is van tehát az egyszerű, vizes kezeléssel szemben (például hogy miután bekentük vagy befújtuk velük az érintett részt, szabadon mozoghatunk). A nagyobb, esetleg súlyosabb égésekre kaphatóak kifejezetten égési kötszerek, amiket gézzel vagy fáslival rögzíthetünk. Ezeket a kötéseket néhány óránként cserélni kell, de a használatuk nagyon gyors és egyszerű, az égések pedig sokkal gyorsabban és szebben gyógyulnak a használatukkal, ami a nagyobb felületű égéseknél fontos szempont. A leggyakoribb, nagy testfelületre kiterjedő égési sérülés a napégés, ezeket nagyon jól kezelhetjük az égési spray-kkel.
Főleg a gyors ellátás és a hatékonyság miatt érdemes lehet az égési kötszereket otthonra is rendszeresíteni, hiszen a háztartási balesetek legtöbbje valamilyen égés vagy forrázás, ami a konyhában történik. Grillezésnél, hétvégi sütögetésnél is hasznosak lehetnek ezek az eszközök. Ha még sincs kéznél semmilyen erre a célra szolgáló szer, egyszerűen rögtönözhetünk kevésbé hatékony, de hasonló kötést ha az égett területet lazán befáslizzuk és alaposan meglocsoljuk sóoldattal. Az ilyen kötésekhez való eszközök olcsóbbak az égési kötszereknél, de folyamatosan nedvesíteni kell őket és sokkal kisebb a gyógyulásra gyakorolt pozitív hatásuk is.
3 - Húzódásokra, zúzódásokra
Főleg kirándulásokon, túrákon esik meg velünk hogy egy gödörbe, laza földre vagy kőre lépve kicsúszik a lábunk alól a talaj és meghúzzuk a bokánkat. A csukló, a könyök és a térd szintén sérülékeny ízület, mivel folyamatosan használjuk őket.
A rándulásokat, húzódásokat mindenképpen érdemes orvossal is megnézetnünk, de a helyszínen néhány egyszerű eszközzel elláthatjuk az ilyen sérüléseket. Ezzel csökkentjük nem csak a fájdalmat, de a sérülés romlásának esélyét is, ráadásul könnyebben juthatunk el az autóig vagy a kórházig is.
A megrándult, bedagadt ízületeket rögzítenünk kell. Erre kiváló megoldást jelentenek a fáslik és rugalmas pólyák, de egy flexibilis sínbe helyezve a sérült ízületet még jobban fixálhatjuk azt. A flexibilis síneket fáslival, de akár ragasztószalaggal is rögzíthetjük, utóbbi előnye hogy a fehér verziókra akár adatokat is rögzíthetünk; mikor és hol történt a sérülés, vett-e be a sérült fájdalomcsillapítót, stb.
A kezek vagy karok sérüléseinél használhatunk például háromszög kendőt is, a váll, a könyök és a csukló felkötött állapotban van a legnagyobb biztonságban!
Fontos hogy bármilyen eszközt használunk, a sérült végtagot a lehető legkevesebbet mozgassuk és törekedjünk arra hogy a viszonylag természetes helyzetben rögzítsük. Ficam vagy törés esetén azonban az ízületet vagy végtagot mindig abban a helyzetben kell sínbe raknunk, ahogyan az a baleset után áll! Ha megfelelő szakértelem hiányában próbáljuk visszaerőltetni az ízületet vagy a csontot a helyére, súlyos maradandó sérüléseket okozhatunk, bízzuk ezt a mentősre, orvosra!
A komolyabb zúzódásokat szintén érdemes finoman leszorítani, így később kisebb és kevésbé zavaró lesz duzzanat.
4 - Sebkezeléshez, tisztításhoz
Bármilyen vágás, horzsolás esetén először meg kell tisztítanunk a bőrt és a sebet, hiszen a fertőzések még ha ritkán is, de komoly hosszútávú problémákat is okozhatnak.
Nagyobb sebeknél, súlyos sérüléseknél erre a célra fiziológiás sóoldatot, vagy speciális seböblítő oldatokat használnak, viszont ha nem nagy a baj, ennél egyszerűbben is megoldhatjuk a dolgot. Tartsunk magunknál néhány darab sebtisztító kendőt, esetleg sebtisztító spray-t. Ne keverjük össze ezeket a fertőtlenítő kendőkkel és szerekkel, hiszen azokon nem véletlenül fel is tüntetik, ne kerüljenek közvetlenül a sebbe!
A speciális sebtisztító szerek más hatóanyagokat tartalmaznak, amik a véráramba kerülve nem mérgezőek, emellett sok esetben nincs bennük például alkohol, így a seb tisztításakor nem jelentkezik a fertőtlenítőkre jellemző égő, maró érzés. Persze ha nincs nálunk semmilyen speciális eszköz vagy szer, akkor sem kell pánikba esnünk, akár egy zsebkendővel és tiszta vízzel letörölve, lemosva a sebet nagyon sokat tehetünk a gyorsabb gyógyulásért.
5 - Fő a biztonság
Az elsősegély legfontosabb, mégis sokszor elhanyagolt része, hogy a sérült ellátásnál mindig fontosabb saját biztonságunk! Ha nem vagyunk elég körültekintőek nem csak magunkat sodorjuk bajba, de segíteni sem tudunk majd! Mindig győződjünk meg róla, hogy a sérülthöz biztonságosan oda tudunk menni, ha kell segítsünk neki olyan helyre jutni, ahol veszély nélkül tudunk vele foglalkozni.
A biztonság második részére, a megfelelő tisztaságra már általában jobban figyelünk. Néhány pár gumikesztyű segít megóvni magunkat a fertőzésektől, a fertőtlenítőszerek pedig kapóra jöhetnek a sebek környékének megtisztítására, de érdemes ezekkel akár „kezet mosni” mielőtt megkezdjük és miután befejezzük az ellátást. Utazáshoz, túrázáshoz használhatunk tasakos fertőtlenítőket is, mivel kis helyet foglalnak és a súlyuk is elhanyagolható.
A hasonló szereknek van egy kevésbé ismert és elterjedt típusa is. A szemöblítő oldatokkal a szemünkbe fröccsent váladékokat is alaposan kimoshatjuk, de nagyon hatékonyak akkor is ha szikra, forgács, vegyszer vagy bármilyen idegen tárgy vagy szer került a szemünkbe. A korábban említett sóoldatokat is használhatjuk ilyen célra, ezek tehát igen sokoldalúan felhasználhatók.